A JavaScript, a mi szeretett nyelvünk, a web dobogó szíve, erőteljes keretrendszerekkel, nagy közösséggel, mindenhol jelen van, mindenre képes, az elegáns frontendektől a háttérkiszolgálókig mindent ellát. De mi lenne, ha azt mondanám, hogy a JavaScript, a szeretett, nem ingyenes?
A közelmúltban, amikor a böngészők világháborúja miatti por leülepedett, a technológiai világ egy újabb vitába keveredett: a Deno, a JavaScript és a TypeScript modern futtatókörnyezete szembekerült az Oracle vállalati óriással, amely jobban ismert adatbázisairól, mintsem hozzájárulásairól. webfejlesztés.
A per első pillantásra furcsának tűnik. Hogyan lett az Oracle, a JavaScript növekedésében aktívan részt vevő vállalat a web legikonikusabb nyelvének kapuőre? Ennek megválaszolásához 1995-ig kell visszamennünk, amikor a Netscape kétségbeesetten uralta a webet. Szükségük volt egy szkriptnyelvre a böngészőjükhöz, és gyorsan szükségük volt rá. A Netscape felkérte Brendan Eich-et, hogy készítsen nyelvet a böngészőjéhez.
Mindössze 10 nap alatt megszületett a JavaScript, kezdetben Mocha, majd LiveScript, végül JavaScript néven.
Maga a név egy marketingfogás volt, az akkoriban népszerű Java-hoz kötötte. Működött; a fejlesztők özönlöttek a nyelvre, és ez a webfejlesztés sarokkövévé vált.
Gyorsan előre, és egy vállalati fordulattal a „JavaScript” név a Sun Microsystems – majd később az Oracle – eszközévé vált, amikor felvásárolták a Sun Microsystems-t.
De itt van a probléma: az Oracle keveset tett a nyelv aktív használatáért vagy fejlesztéséért, ami felháborodást váltott ki a fejlesztők körében. A Deno 2024-ben benyújtott jogi kifogása egy frusztrációval teli saga legújabb fejezete, és egy mélyebb kérdés: valójában kié a digitális világunkat formáló eszközök?
És mint tudjuk, ez a per nem csak a törvényességről szól. Ez az identitásról, a közösségről szól, és arról, hogy a modern programozás egyik legfontosabb technológiája mindenkié, vagy egyetlen vállalaté. Az eredmény pedig újradefiniálhatja az általunk ismert JavaScript jövőjét.
A per nem a tárgyalóteremben kezdődött, hanem a JavaScript-közösség néhány legbefolyásosabb alakjának gyülekező kiáltásaként. 2022 szeptemberében Ryan Dahl , a Deno és a Node.js megalkotója, valamint Brendan Eich , magának a JavaScriptnek a megalkotója nyílt levelet tett közzé. Az üzenetük? Az Oracle-nek nem volt jogos igénye a "JavaScript" kifejezésre, és ideje volt lemondaniuk a védjegyről.
A nyílt levél sokak számára visszhangot keltett, mivel több mint 14 000 fejlesztő, köztük a technológiai világ prominens szereplői írta alá azt. Ez egy olyan kérés volt, hogy állítsák vissza a JavaScriptet nyilvános eszközként, amely mentes a vállalati ellenőrzéstől. De az Oracle hallgatott. Nem ez volt az első alkalom, hogy a védjegy birtoklása felzaklatta a közösséget, de ezúttal nagyobb volt a tét.
A fejlesztők úgy érezték, hogy korlátozza a jogi bizonytalanság és zűrzavar, amelyet az Oracle ellenőrzése okozott egy olyan kifejezés felett, amely oly mélyen beleszőtt a web szövetébe.
Szilárd válasz hiányában a konfliktus kiéleződött. 2024. november 22-én Deno merész lépést tett, és petíciót nyújtott be az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalához (USPTO). A petíció megkérdőjelezte az Oracle állítását, három kulcsfontosságú pontra összpontosítva:
A JavaScript egy általános kifejezés:
A petíció azzal érvelt, hogy a „JavaScript” ma már általánosan elismert kifejezés az ECMA-262 specifikáció által meghatározott programozási nyelvekre. Az Oracle kapcsolata vele? nem létező. A név túlnőtt minden vállalati tulajdonon, ehelyett a globális fejlesztői közösséghez tartozott.
Hamis megújítás:
Deno azzal vádolta az Oracle-t, hogy csalárd bizonyítékokat nyújtott be a védjegy 2019-es megújításához. Az Oracle konkrétan a Node.js webhely képernyőképeit használta fel – egy projektet Ryan Dahl maga hozott létre, de teljesen független az Oracle-től – a „JavaScript” kereskedelmi felhasználásának állítása érdekében. Deno érvelése szerint ez nem csak félrevezető, hanem a védjegyjog közvetlen megsértése.
Védjegy elhagyása:
Az Oracle érintettsége a védjeggyel legfeljebb minimális volt. A 2009-es elsajátításuk óta nem használták aktívan a kereskedelemben, és nem járultak hozzá a nyelv fejlődéséhez. Az Egyesült Államok törvényei szerint a három egymást követő évben nem használt védjegy elhagyottnak tekinthető.
A bejelentés a vállalati túlkapások elleni kiállás volt. Ha az Oracle meg akarja tartani a védjegyet, 2025 januárjáig erős bizonyítékokkal kell igazolnia annak aktív használatát – ez a csalás és az elhagyás vádja miatt nehéz kihívás.
A fejlesztők évtizedek óta ápolták ezt a nyelvet, és az egyik leghatékonyabb eszközzé tették az interneten. A kérdés most a következő: maradjon-e a neve a vállalati eszközként, vagy adjuk vissza a közösségnek, amely segítette a növekedést?
A Deno vs Oracle per kulcsfontosságú pillanat, amely meghatározhatja a JavaScript kilétét az elkövetkező években. Az eredmény nagy hatással lesz a programozási és webfejlesztési világra.
Használat szabadsága: A JavaScript közösség évek óta óvatos az Oracle tulajdonjogával kapcsolatban. Ha Deno nyer, ez az aggodalom megszűnik. A fejlesztők, tanárok és rendezvényszervezők szabadon használhatják a „JavaScript” kifejezést jogi aggályok nélkül – nincs többé „JSConf” vagy kínos „ECMAScript” neve. A JavaScript valóban azoké az embereké, akik globális sikerré tették.
A közösség felhatalmazása: A Deno győzelme a nyílt forráskódú értékek győzelme. Ez azt mutatná, hogy a JavaScript egy megosztott erőforrás, amelyet világszerte emberek fejlesztettek ki, nem pedig a vállalat tulajdona. Ez kreativitásra és innovációra ösztönözhet, mivel a fejlesztők nyugodtan kutathatnak anélkül, hogy félnének a védjegyhatárok átlépésétől.
A terminológia egyszerűsítése: Nincs többé keverés a „JavaScript” és az „ECMAScript” között. A kommunikációt megzavaró szakkifejezések, különösen a kezdők számára, a múlté válhatnak. A tananyagok könnyebben érthetőek lennének, így a JavaScript barátságosabb lenne az új fejlesztők számára.
1. Folyamatos zavar:
Ha az Oracle megtartja a védjegyet, a fejlesztőknek továbbra is meg kell küzdeniük a jogi bizonytalanságokkal. A hivatalos dokumentumok továbbra is az "ECMAScript" kifejezést használnák, amely kifejezés sokak számára ismeretlen, míg a közösségi projektek elkerülhetik a "JavaScript" használatát a nevükben. Ez továbbra is kommunikációs és tanulási kihívásokat okozna.
2. Frusztráció a közösségen belül:
A per azt mutatja, hogy az Oracle megszakadt a JavaScript növekedésétől. Ha az Oracle nyer, az növelheti a frusztrációt a fejlesztők körében, és az Oracle a fejlődés akadályának tűnhet. Ez sértheti az együttműködést és a közösségbe vetett bizalmat.
3. Megrázó hatások az innovációra:
A kisebb vállalatok és a független fejlesztők haboznak használni a "JavaScript"-et termékneveikben. Ez az óvatosság korlátozhatja a kreativitást, ami egy óvatosabb és kevésbé innovatív környezethez vezethet, ami ellentétes a JavaScript jelentésével.
Az eredmény nem csak az elnevezési jogokat érinti. Ez precedenst teremt majd arra vonatkozóan, hogy a nyílt forráskódú technológiák hogyan egyensúlyoznak a vállalati érdekek és a közösségi tulajdon között.
Nem számít, ki nyer, ez az eset vitát indított arról, hogy mit jelent a programozás történetének egy részét birtokolni. De itt van a csavar : a JavaScript igazi öröksége nem a nevében rejlik. Fejlesztők millióinak kezében van, akik megépítették, vele együtt fejlődtek, és olyanná tették, amilyen ma.
A döntés megváltoztathatja az ökoszisztémát, de nem fogja megváltoztatni a JavaScript szellemét. Ez mindannyiunké.